Úgy tűnik a körülmények is erősítik, hogy új életet kezdjek.
Minden a változásra ösztönöz, kényszerít.
Minden változás nehéz, és fájdalommal jár. Ezt már megtanultam.
S bár tudom, hogy többnyire valami jót hoz, mindig nagyon félek is.
Nem akarom feladni az álmaimat. Már eddig is annyi mindenről lemondtam.
De ha minden álmomról lemondanék, mi lennék hát?!
Élő halott, vagy egy robot gépezet, aki örömtelenül elvégzi a hétköznapok feladatait?
Nem. Nem adom fel az álmaimat, nem adom fel a vágyaimat.
Igenis hinnem kell az eszméimben. A saját világom létezésében.
Az alkotás átsegít a magányon.
Eltereli a figyelmemet a negatív gondolataimról, sőt az alkotások örömmel töltik el lelkem.
Jó érzés, hogy szebbnél szebb tárgyak kerülnek ki a kezem alól, amivel nemcsak magamnak,de másoknak is örömet szerezhetek.
Később bemutatom, miket csináltam mostanában.
